13. az �zletember      A negyedik bolyg� az �zletember� volt. Ennek annyi dolga volt, hogy m�g csak f�l se n�zett, amikor a kis herceg meg�rkezett.      - J� napot! - mondta a kis herceg. - Uras�godnak kialudt a cigarett�ja.      - H�rom meg kett�, az �t. �t meg h�t, az tizenkett�. Tizenkett� meg h�rom, az tizen�t. J� napot! Tizen�t meg h�t, az huszonkett�. Huszonkett� meg hat, az huszonnyolc. Nem �rek r� �jra r�gy�jtani. Huszonhat meg �t, az harmincegy. Hopp! Teh�t �sszesen �tsz�zegymilli�-hatsz�zhuszonk�tezer-h�tsz�zharmincegy.      - �tsz�zmilli� micsoda?      - Mi az? M�g mindig itt vagy? �tsz�zmilli� iz�... m�r nem is tudom... Annyi dolgom van! �n komoly ember vagyok, �n nem fecs�rlem l�has�gokra az id�met! Kett� meg �t, az h�t...      - �tsz�zmilli� micsoda? - ism�telte a kis herceg, mert ha egyszer egy k�rd�st f�ltett, nem t�g�tott t�le t�bb�.      Az �zletember f�lkapta a fej�t.      - �tvenn�gy �ve lakom ezen a bolyg�n, de eddig m�g csak h�romszor zavartak. El�sz�r huszonk�t �ve egy cserebog�r; isten tudja, honn�t pottyant ide. Iszonyatos zajt csapott, �gyhogy n�gy hib�t is ejtettem a sz�mad�somban. M�sodszor tizenegy esztendeje k�szv�nyrohamot kaptam. Keveset mozgok, nincs id�m l�fr�lni; �n komoly ember vagyok. Harmadszor pedig: most! Sz�val azt mondtam, hogy �tsz�zegymilli�...      - Micsoda?      Az �zletember l�tta: semmi rem�nye r�, hogy b�k�n hagyj�k.      - Olyan kis apr�s�g, amit az �gen l�tni olykor.      - L�gy?      - Dehogy! Olyan kis csillog�.      - M�hek?      - Dehogy! Azok az aranyos kis iz�k, amin a semmittev�k �br�ndozni szoktak. �n azonban komoly ember vagyok! Nekem nincs id�m semmif�le �br�ndoz�sra.      - Ah�! Csillagok.      - Az, az. Csillagok.      - �s mit csin�lsz azzal az �tsz�zmilli� csillaggal?      - �tsz�zegymilli�-hatsz�zhuszonk�tezer-h�tsz�zharmincegy. Komoly ember vagyok, szeretem a pontoss�got.      - Mit csin�lsz ezekkel a csillagokkal?      - Hogy mit csin�lok vel�k?      - Igen.      - Semmit. Birtoklom �ket.      - Birtoklod a csillagokat?      - Igen.      - Tal�lkoztam egy kir�llyal, aki...      - A kir�lyok nem birtokolnak. A kir�lyok "uralkodnak" valamin. Ez m�s.      - �s mire j� neked, hogy birtoklod a csillagokat?      - Arra, hogy gazdag legyek.      - �s mire j� a gazdags�god?      - M�s csillagokat is megvenni, ha t�rt�netesen tal�l valaki.      "Ez k�r�lbel�l olyasform�n okoskodik, mint a r�szegesem" - gondolta a kis herceg; de az�rt tov�bb faggatta:      - Hogyan lehet birtokolni a csillagokat?      - Kinek a tulajdona? - v�gott vissza zs�mbesen az �zletember.      - Nem tudom. Senkinek.      - Akkor az eny�im, mert nekem jutott eszembe el�sz�r a birtokl�suk.      - �s ennyi el�g is?      - Term�szetesen. Ha gy�m�ntot lelsz, amelyik senki�: akkor a ti�d. Ha szigetre bukkansz, amelyik senki�: akkor a ti�d. Ha kital�lsz valamit, ami m�g senki m�snak nem jutott az esz�be: szabadalmaztatod, �s a ti�d. �n pedig a csillagokat birtoklom, mert el�ttem soha senki nem gondolt r�, hogy birtokolja �ket.      - H�t ez igaz - mondta a kis herceg. - �s mit csin�lsz vel�k?      - Kezelem �ket. Megsz�molom, azt�n �jrasz�molom - felelte az �zletember. - Neh�z dolog. De �n komoly ember vagyok.      A kis herceg azonban m�g ezzel sem �rte be.      - Nekem, ha van egy selyems�lam, a nyakam k�r� tekerhetem, �s magammal vihetem. Vagy ha van egy vir�gom, leszedhetem, �s szint�n magammal vihetem. De te nem szedheted le a csillagaidat!      - Azt nem. De bankba tehetem �ket.      - Az meg mit jelent?      - Azt jelenti, hogy f�l�rom egy darabka papirosra a csillagaim sz�m�t; azt�n ezt a pap�rdarabk�t bez�rom egy fi�kba.      - Ennyi az eg�sz?      - Mi kell t�bb?      "�rdekes - gondolta a kis herceg. - S�t k�lt�i. Csak �ppen komolynak nem valami komoly."      A kis hercegnek ugyanis eg�szen m�s fogalmai voltak a komoly dolgokr�l, mint a f�ln�tteknek.      - Nekem - mondta - van egy vir�gom, azt naponta meg�nt�z�m. Van h�rom vulk�nom, azokat hetente kipucolom; mert azt is kipucolom, amelyik kialudt. Sosem lehet tudni. A vulk�njaimnak is meg a vir�gomnak is hasznukra v�lik, hogy birtoklom �ket. Te azonban nem vagy hasznukra a csillagoknak.      Az �zletember elt�totta a sz�j�t, de felelni egy mukkot sem tudott, a kis herceg pedig szedte a s�torf�j�t, �s ment tov�bb.      "Sz�, ami sz�: ezek a f�ln�ttek f�l�tt�bb furcs�k" - gondolta �tk�zben.     14. A l�mpagy�jtogat�   Az �t�dik bolyg� nagyon �rdekes bolyg� volt. Ez volt valamennyi k�zt a legkisebb. �ppen csak akkorka, hogy egy l�mpa meg egy l�mpagy�jtogat� elf�rt rajta. A kis herceg el sem tudta k�pzelni, mi �rtelme lehet valahol az �gbolton egy bolyg�n - amelyiken se h�z nincs, se emberek nem laknak - egy l�mp�nak meg egy l�mpagy�jtogat�nak. M�gis azt gondolta mag�ban:      "Lehet, hogy ez az ember itt: mer� k�ptelens�g. M�gis kev�sb� k�ptelen, mint a kir�ly, a hi�, az �zletember meg az isz�kos. Az � munk�j�nak legal�bb van valami �rtelme. Ha meggy�jtja a l�mp�j�t, mintha egy csillagot seg�tene vil�gra vagy egy vir�got. Ha eloltja a l�mp�j�t: elaltatja vele a vir�got vagy a csillagot. Sz�p foglalkoz�s. �s mert sz�p, val�ban hasznos is."      Amikor a bolyg� k�zel�be �rt, tisztelettel k�sz�nt�tte a l�mpagy�jtogat�t:      - J� napot k�v�nok! Mi�rt oltottad el a l�mp�dat?      - Mert ez a parancs - felelte a l�mpagy�jtogat�. - J� napot!      - Mi a parancs?      - Hogy oltsam el a l�mp�mat. J� est�t!      Azzal meggy�jtotta a l�mp�t.      - De h�t akkor mi�rt gy�jtottad meg �jra?      - Mert ez a parancs - felelte a l�mpagy�jtogat�.      - Nem �rtem - jegyezte meg a kis herceg.      - Nincs is mit �rteni rajta - mondta a l�mpagy�jtogat�. - A parancs: parancs. J� napot!      �s eloltotta a l�mp�t.      Azt�n egy piros kock�s zsebkend�vel t�r�lgetni kezdte a homlok�t.      - Sz�rny� mesters�g ez! Valaha r�gen nagyon �rtelmes volt. Este meggy�jtottam, reggel eloltottam a l�mp�t. Azt�n reggelt�l estig pihenhettem, �s est�t�l reggelig alhattam.      - Az�ta megv�ltozott a parancs?      - A parancs nem v�ltozott - mondta a l�mpagy�jtogat�. - �ppen ez a baj! A bolyg� �vr�l �vre gyorsabban forgott, a parancs viszont maradt a r�gi.      - �s? - k�rdezte a kis herceg.      - �s most, hogy percenk�nt fordul egyet a tengelye k�r�l, nincs egy m�sodpercnyi nyugalmam! Percenk�nt oltok meg gy�jtok.      - Mulats�gos! - mondta a kis herceg. - Egy nap egy percig tart n�lad.      - Egy�ltal�n nem mulats�gos - mondta a l�mpagy�jtogat�. - Tudod, mi�ta besz�lget�nk itt egym�ssal? Egy h�napja!      - Egy h�napja?      - �gy bizony. Harminc perce. Az harminc nap! J� est�t!      �s meggy�jtotta megint a l�mp�j�t.      A kis herceg meg csak n�zte, �s megszerette ezt a l�mpagy�jtogat�t, aki olyan h�ven ragaszkodik a parancshoz. Esz�be jutott, hogyan kereste annak idej�n a napnyugt�kat, hogyan h�zta od�bb a sz�k�t. Szeretett volna seg�teni a bar�tj�n.      - Figyelj csak ide... Tudok egy m�dot r�, hogy pihenhess, amikor csak akarsz.      - Vagyis mindig - jegyezte meg a l�mpagy�jtogat�.      Mert lehet valaki egyszerre h�s�ges is meg lusta is.      - A te bolyg�d - folytatta a kis herceg - olyan kicsi, hogy h�rom l�p�ssel k�r�lj�rhatod. Ahhoz, hogy �lland�an a napvil�gon maradj, egyebet sem kell tenned, mint el�g lassan j�rnod. �gy azt�n, ha pihenni akarsz, elkezdesz j�rni... �s a nappal addig fog tartani, ameddig k�v�nod.      - Ezzel nem sokra megyek - felelte a l�mpagy�jtogat�. - Vil�g�letemben egyet szerettem: aludni.      - �reg hiba - mondta a kis herceg.      - �reg hiba - mondta a l�mpagy�jtogat�. - J� napot!      �s eloltotta a l�mp�j�t.      "Ezt - gondolta a kis herceg, ahogy tov�bbment -, ezt a t�bbiek mind megvetn�k: a kir�ly is, a hi� is, az isz�kos is, az �zletember is. Pedig szerintem � az egyetlen, aki nem nevets�ges. Tal�n mert m�ssal t�r�dik, nem saj�t mag�val."      �s sajn�lkozva s�hajtott egyet.      "� az egyetlen - folytatta gondolatait -, akivel meg tudn�k bar�tkozni. Csakhogy igaz�n t�l kicsi a bolyg�ja. Nem f�rnek el rajta ketten..."      Mag�nak sem merte bevallani, hogy legkiv�lt a napi ezern�gysz�znegyven napnyugt�j��rt sajn�lja ezt az �ldott bolyg�t.   15. A geogr�fus      A hatodik bolyg� t�zszerte nagyobb volt. Egy �reg�r lakott rajta, �s �ri�si k�nyveket �rt.      - Hoh�! Itt egy kutat�! - ki�ltott f�l, amikor megpillantotta a kis herceget.      A kis herceg le�lt az �r�asztal sz�l�re. Egy kicsit lihegett. Annyit utazott m�r!      - Honn�t j�ssz? - k�rdezte t�le az �reg�r.      - Mi ez a nagy k�nyv? - k�rdezte a kis herceg. - Mit csin�l itt uras�god?      - Geogr�fus vagyok - felelte az �reg�r.      - Mi az, hogy geogr�fus?      - Tud�s, aki tudja, hol vannak a tengerek, folyamok, v�rosok, hegyek �s sivatagok.      - �, ez nagyon �rdekes - mondta a kis herceg. - V�gre egy igazi mesters�g!      K�r�lpillantott a geogr�fus bolyg�j�n. Ilyen f�ls�ges bolyg�t m�g sosem l�tott.      - H�t ez nagyon sz�p - mondta. - �ce�nok is vannak rajta?      - Azt �n nem tudhatom - felelte a geogr�fus.      - �! - mondta a kis herceg csal�dottan. - �s hegys�gek?      - Azt �n nem tudhatom - ism�telte a geogr�fus.      - �s v�rosok �s folyamok �s sivatagok?      - Azt szint�n nem tudhatom - felelte a geogr�fus.      - De ha egyszer geogr�fus!      - Az igaz - felelte a f�ldrajztud�s -, viszont nem vagyok kutat�. Kutat�im, sajnos, egy�ltal�n nincsenek. Hogy j�nne egy f�ldrajztud�s ahhoz, hogy elinduljon, �s sz�mba vegye a v�rosokat �s folyamokat, hegys�geket �s tengereket, �ce�nokat �s sivatagokat? A geogr�fus sokkal fontosabb ember ann�l, semhogy ide-oda k�sz�ljon a vil�gban. �l a dolgoz�szob�j�ban, �s fogadja a kutat�kat. Kik�rdezi �ket, �s lejegyzi eml�keiket. Azt�n ha valamelyiknek az eml�keit �rdekesnek tal�lja, vizsg�latot ind�ttat az illet� kutat� erk�lcsi megb�zhat�s�g�t illet�leg.      - H�t azt meg mi�rt?      - Az�rt, mert ha egy kutat� hazudn�k, annak v�gzetes k�vetkezm�nyei lenn�nek a f�ldrajzk�nyvekben. Valamint annak is, ha egy kutat� t�bbet inn�k a kellet�n�l.      - Mi�rt? - �rdekl�d�tt tov�bb a kis herceg.      - Mert aki r�szeg, az dupl�n l�t. �gy a f�ldrajztud�s k�t hegyet t�ntetne f�l ott, ahol a val�s�gban csak egy van.      - Ismerek valakit - mondta a kis herceg -, akib�l nagyon rossz kutat� lenne.      - Lehet. Nos, ha a kutat� erk�lcsis�ge kifog�stalannak bizonyul, k�vetkezik f�lfedez�s�nek a megvizsg�l�sa.      - Elmennek megn�zni?      - Nem, nem. Az t�l bonyodalmas lenne. hanem f�lsz�l�tj�k a kutat�t, hogy szolg�ltasson bizony�t�kokat. Ha p�ld�ul egy nagy hegy f�lfedez�s�r�l van sz�, megk�v�nj�k t�le, hogy mutat�ba sz�p, nagy k�veket hozzon bel�le.      Hirtelen izgalom vett er�t a geogr�fuson.      - De te, te nagyon messzir�l j�tt�l! Te kutat� vagy! �rd le nekem a bolyg�dat!      Azzal f�l�t�tte lajstromk�nyv�t, �s hegyezni kezdte a ceruz�j�t.      A kutat�k elbesz�l�seit ugyanis el�sz�r ceruz�val jegyzik le. Megv�rj�k, m�g bizony�t�kokat szolg�ltat, �s csak akkor k�vetkezik a tint�val val� lejegyz�s.      - Nos? - k�rdezte a tud�s.      - �! - mondta a kis herceg. - Az �n bolyg�m eg�szen apr�, nincs rajta semmi k�l�n�s. Van h�rom vulk�nom; kett� m�k�dik, egy kialudt. B�r sosem lehet tudni.      - Sosem lehet tudni - mondta a geogr�fus.      - Egy vir�gom is van.      - A vir�gokat nem jegyezz�k f�l - mondta a geogr�fus.      - Mi�rt nem? Hiszen az a legszebb rajta!      - Mert a vir�gok m�l�konyak.      - Mit jelent az, hogy "m�l�kony"?      - A f�ldrajzk�nyvek - mondta a f�ldrajztud�s - a vil�g leg�rt�kesebb k�nyvei. Nem avulnak el soha. F�l�tt�bb ritk�n fordul el�, hogy egy hegy megv�ltoztassa a hely�t. F�l�tt�bb ritka dolog az is, hogy egy �ce�nnak kiapadjon a vize. Mi csak �r�k dolgokat �runk le.      - De a kialudt vulk�n egyszer csak m�k�dni kezdhet - sz�lt k�zbe a kis herceg. - Mit jelent az, hogy "m�l�kony"?      - Sz�munkra teljess�ggel mindegy, hogy egy vulk�n kialudt-e, vagy m�k�dik - felelte a geogr�fus. - Nek�nk csak a hegy sz�m�t. Az pedig nem v�ltozik.      - De mit jelent az, hogy "m�l�kony"? - makacskodott a kis herceg, mert ha egyszer f�ltett egy k�rd�st, nem t�g�tott t�le soha t�bbet.      - Azt jelenti, hogy el�bb-ut�bb megsemmis�l.      - Az �n vir�gom el�bb-ut�bb megsemmis�l?      - �gy bizony.      "M�l�kony a vir�gom - gondolta a kis herceg -, s mind�ssze n�gy t�sk�je van, hogy a vil�gt�l v�dekezz�k! �s �n mag�ra hagytam otthon!"      Most �rzett el�sz�r valami lelkifurdal�s-f�l�t. De nyomban �sszeszedte mag�t.      - Mit tan�csol uras�god? - k�rdezte. - Milyen bolyg�t l�togassak meg!      - A F�ldet - felelte a f�ldrajztud�s. - J� h�re van...      A kis herceg �tra kelt, de k�zben egyre a vir�gj�ra gondolt.