A kis herceg (franciául: Le Petit Prince) Antoine de Saint-Exupéry legismertebb regénye, amely 1943-ban jelent meg. A könyv az emberi társadalom karikatúráj.   Eddig több mint 180 nyelven és dialektusban jelent meg. 80 millió kiadott példánnyal „a világ 50 legolvasottabb könyve” között szerepel.Magyarra Rónay György fordította le 1946-ban Számos idézet vált belőle híressé; a legnépszerűbb talán az alábbi:   "– Isten veled – mondta a róka. – Tessék, itt a titkom. Nagyon egyszerű: jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan. – Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan – ismételte a kis herceg, hogy jól az emlékezetébe vésse. – Az idő, amit a rózsádra vesztegettél: az teszi olyan fontossá a rózsádat. – Az idő, amit a rózsámra vesztegettem… – ismételte a kis herceg, hogy jól az emlékezetébe vésse. – Az emberek elfelejtették ezt az igazságot – mondta a róka. – Neked azonban nem szabad elfelejtened. Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél. "       "Ha leemeljük a polcról nyugdíjas éveinkre spájzolt emlékgyűjteményünkből az általános iskolai kapcsos füzetünket, belelapozva holtbiztos, hogy Antoine de Saint-Exupery: A kis herceg c. regényéből számos idézetet találunk.   Kár lenne azonban, ha csak életünk alkonyán jönnénk rá, hogy A kis herceg - dacára a szerző megtévesztő, ironikus hangvételű ajánlásának, vagy a könyvben tett számos, gyerekeknek címzett kiszólásának – nem elsősorban gyerekekhez íródott. A kis herceg egyike azoknak a Móra kiadó által jegyzett könyveknek, amit "fölnőttként" sem szégyen, sőt inkább érdemes újraolvasni.   A történet valóban igazi mese: egy pilóta lezuhan a sivatagba, és miközben a repülőgéproncsba igyekszik lelket lehelni, megismerkedik egy másvilági lénnyel, a B-612-es számú bolygóról érkezett kis herceggel. A gyermek naiv kérdéseivel zavarba ejti a pilótát, közben elmeséli, hogy a kisbolygóján egy rózsát hagyott hátra, és a Föld előtt más planétákat is meglátogatott. A kis hercegnek azonban egyáltalán nem tetszett a felnőttek sokféle világa: a mindenkit alattvalóként kezelő király, a csodálatot követelő hiú, az önsajnáltató részeges, a csillagokat is birtokló üzletember, a munkamániás lámpaoltogató és az elméleteibe temetkezett tudós.   A mi sárbolygónkon aztán végre igaz barátra lel, amikor megszelídít egy rókát. Otthonhagyott rózsáját mégsem tudja feledni, ezért hosszas tépelődés után végül rászánja magát, hogy egy kígyó halálos mérge segítségével – földi testét levetve – hazarepüljön.   A meglehetősen egyszerű cselekményű mesét olvasva egy "fölnőttnek" már az első oldalak után kilóg a lóláb: Saint-Exupery (szándékosan?) gyenge álca mögé bújtatta bölcseleti művét (esszéfüzérét), vagy inkább példabeszéd-gyűjteményét. A sivatag felett balesetet szenvedő író lázálmaként is felfogható mese összes szereplője, a pilótát, sőt a repülőgépet is beleértve szimbolikus, és több rétegű jelentést hordoz.   A kis herceg utazását szokás a felnőtté válás keserű ébredéseként értelmezni, de a B-612-es bolygó lehet bármely saját világába zárkózó, szemlélődő (meditáló), a világi hívságokat megvető bölcs lakóhelye is, aki körútjáról hazatérve bizonyítva érzi, hogy semmi sem értékesebb saját egy szál rózsájánál.   Élvezetes felfedezni a keresztény tanítás, avagy a buddhista tanok egyes elemeit a mesében, vagy akár a mélylélektan fogalmait szem előtt tartva újraolvasni a könyvet, észrevenni a rejtett és nyílt utalásokat, mint a kis herceg "mennybemenetelét", a róka-sztereotípia újraértelmezését, a virág (rózsa), a kút, vagy a kígyó egyetemes szimbólumok szerepét.   A kis herceg nem gyerek. Világjárása, testi-szellemi kalandozásai után levont végső következtetései nagyon is felnőtt fogalmak: a boldogság útja a megelégedés, a felelős szeretet, a világról való lemondás – gyerekként ezek nem is érthetőek, nem is gyakorolhatóak."        33kihagy6atlan