A macska (m�s n�ven h�zi macska, tudom�nyos nev�n Felis silvestris catus) egy kisebb termet� h�sev� eml�s�llat, amely a macskaf�l�k (Felidae) csal�dj�n bel�l, a Felis nem Felis silvestris faj�hoz tartozik, a vadmacska alfaja. �gyes ragadoz�, t�bb mint 1000 faj tekinthet� a zs�km�ny�nak. Emellett meglehet�sen intelligens, beidom�that� egyszer� parancsok v�grehajt�s�ra vagy szerkezetek m�k�dtet�s�re (illetve k�pes �n�ll�an is kisebb feladatok betanul�s�ra) (L�sd: A macska intelligenci�ja).

K�r�lbel�l 8000 �vvel ezel�tt kezdett az ember t�rsas�g�ban �lni, teljes h�zias�t�sa mintegy 4000 �ve Egyiptomban t�rt�nt. Sz�mos fajt�ja �s sz�nv�ltozata l�tezik. Csupasz �s farok n�lk�li v�ltozatait is kiteny�sztett�k. A macsk�k t�bb mint sz�zf�le hangjel �s testbesz�d seg�ts�g�vel kommunik�lnak, mint p�ld�ul ny�vog�s („mia�”), csiripel�s, dorombol�s, f�j�s, morg�s. A lovakhoz �s m�s h�zi�llatokhoz hasonl�an a macsk�k is k�pesek vadon �lve fennmaradni. Az �n�ll�an �l� macsk�k gyakran kisebb kol�ni�kat alkotnak. Az �llatv�d�k besz�mol�i szerint azonban hossz� t�von csak igen kev�s p�ld�ny k�pes gazd�tlanul �letben maradni, t�bbs�g�ket elpuszt�tj�k a j�rm�vek, a ragadoz�k, az �hs�g, az id�j�r�s viszontags�gai �s a betegs�gek. Ez�rt sz�mos orsz�gban, k�zt�k haz�nkban is a macsk�k �s m�s h�zi�llatok elhagy�sa, illetve otthonukb�l val� sz�nd�kos elt�vol�t�sa (b�ntalmaz�sukhoz hasonl�an) b�ntetend�.

A macska sok kult�ra legend�iban �s m�toszaiban t�lt be jelent�s szerepet, az egyiptomiak, a k�naiak �s a vikingek �si t�rt�neteiben is szerepel. �ltal�ban tisztelik, de olykor becsm�rlik is.

Ha t�bet szeretn�l tudni r�lok akkor
Katt

Wikipedia